„Ha jön a hideg, vacakol a térdem; ha front van, sajog a sebem; ha erős a szél, feszülnek az izmaim” – ugye ismerős?
Sokunk számára egyértelműen van összefüggés az időjárás és a különböző nyavalyák és egyéb fájdalmak felbukkanása között.
De létezik az a hatás, amit a frontnak, a szélnek vagy éppen a hirtelen jött lehűlésnek tulajdonítunk?
Kodak Adrienn a Sherlock Rehab humánkineziológusa egy rövid kitekintést ad a tudomány jelenlegi álláspontjáról a témában.
Egy tanulmány alapján a megkérdezett páciensek 92%-a az esős, vagy hideg időhöz kapcsolja a krónikus panaszait. A leggyakrabban az ízületi fájdalmak fellángolását szokták emlegetni az időjárás viszonylatában.
A témában számos kutatást végeztek már a kutatók:
- Redelmeier & Tversky a gyulladásos fájdalom intenzitását vizsgálta a légnyomás, hőmérséklet, páratartalom változásának összefüggésében egy olyan módszerrel, ahol a vizsgált személyek maguk rögzítették a fájdalomszintet. Érdekes módon semmilyen kapcsolatot nem találtak a vizsgált tényezők között.
- Egy másik tanulmány a hőmérséklet, a légnyomás és a csapadék hatását vizsgálta, de szignifikáns kapcsolat egyedül a növekvő légnyomás és a kézízületi fájdalom között volt, az is kizárólag nők esetében.
- Az Egyesült Királyságban végzett tanulmány szerint azokon a napokon, amikor melegebb volt az idő és több a napsütéses órák száma, kevesebb fájdalmat jeleztek a vizsgált alanyok, mint a hidegebb, kevésbé napos időszakokban. Azt viszont tudjuk, hogy a kevesebb idejű napsütés jól korrelál a depresszióval, a szorongással és a pszichoszomatikus tünetek megjelenésével. Így tehát a rossz időben növekvő fájdalomintenzitás inkább más tényezők következménye.
Talán a vérünkben van?
A fájdalom periodikus fellángolása az egyik fő jellemzője a sarlósejtes vérszegénységnek, így az időjárásra reagáló krónikus fájdalmak vizsgálatánál ez a jelenség is a kutatás részét képezi.
Az eredmények nem egyértelműek: vannak vizsgálatok, melyek semmilyen összefüggést nem találtak a hőmérséklet és a kórházba járás között, mások szignifikáns kapcsolatot mutattak ki az alacsony hőmérséklet és a fájdalom, illetve a szélsőséges hőmérséklet és a sürgősségi ellátás között, megint mások pedig a szélerősség hatását bizonyították.
És mi a helyzet a fejfájással?
Az időjáráshoz kapcsolt másik gyakori probléma a migrén. Egy német kutatás egy éven keresztül vizsgált 100 migrénes pácienset, de semmilyen igazolható hatását nem mutatták ki az időjárásnak a migrén gyakoriságára vagy súlyosságára nézve. Érdekesség azonban, hogy ha az egyéneket tekintjük, akkor a betegek 13%-ánál bizonyíthatóan befolyásolta a migrént a hőmérséklet, a légnyomás és a páratartalom.
Az igazi Achilles-sarkunk a hátunk
Egy ausztrál tanulmány 993 főnél vizsgálta 6 meteorológiai faktor hatását a hátfájdalomra, de ezek közül csak kettő (az erős és hirtelen széllökések) mutatott egyáltalán bármiféle kapcsolatot, a többi semmilyen hatással nem bírt.
Akkor ez csak babona?
Úgy tűnik, hogy a krónikus fájdalmat nem befolyásolja az időjárás, vagy csak nagyon speciális körülmények között. Ha mégis összefüggést vélünk felfedezni, az nem tud tisztán, közvetlenül ok-okozati lenni, számos más tényező is közrejátszik. Hogy ez miért jó hír? Egyrészt nem kell rettegnünk, ha az időjós kedvezőtlen időjárást jelez, mert ezek szerint nem törvényszerű, hogy az eső, a szél a fájdalmat is magával hozza.
Bizonyos elméletek ennek ellentmondanak
Néhány kutatás szerint, – amelyek megpróbálnak logikus magyarázatot adni az időjárás és a fájdalom vélt kapcsolatára – amikor a légnyomás leesik (többnyire a borús idő megérkezése előtt), a környező levegő kisebb erővel feszül neki az ízületeknek, a szalagok kinyúlnak, ami végül nagyobb nyomás alá helyezi az érintett ízületet. Ez megmagyarázhatja a gyulladásos ízületi fájdalom fokozódását rossz idő esetén.
Szöveteink nyúlnak és zsugorodnak
Van egy egészen új kutatási terület is, ami a fascia oldaláról közelíti meg a kérdést: szöveteink éppúgy reagálnak a hőmérsékletváltozásra, mint más szerves vagy épp szervetlen anyagok, tárgyak, felületek: hidegre az aszfalt zsugorodik, melegre megnyúlnak a vezetékek. Könnyen megfigyelhetjük ezt magunkon is: az a gyűrű, ami nyáron pont jó, télen szinte leesik az ujjunkról.
Figyeljünk az időjárásra, de hallgassunk a szakemberre!
A krónikus fájdalommal élők nagy többsége bólogatna, hogy igen, rossz időjárás mellett neki is jobban fáj. Azonban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a fájdalom intenzitásának növekedése valóban a meteorológiai tényezők szerint alakulna. Egy sor egyéb tényező is befolyásolhatja a fájdalomszintet, mint az alapbetegségek, korábbi traumák, fogékonyság, hangulat és életmód és az a tény, hogy hajlamosak vagyunk általánosítani. Kodak Adrienn szerint „mindenféleképp érdemes keresni a megoldást a fájdalom kezelésére akár önerőből, akár szakember segítségével, hogy elkerüljük az ’EZ VAN’ kényelmes, de kevésbé kellemes álláspontot.”